A Somogy Megyei Múzeum
Természettudományi Osztályának története

A Somogy természeti ritkaságokban bővelkedő területe már régóta felhívta a természeti értékek iránt érdeklődő emberek figyelmét e tájra. A 19. század végétől ismerünk kiemelkedő jelentőségű magángyűjteményeket, amelyeket főleg Kaposvár környékének gazdag rovarvilágából állítottak össze. Több kiemelkedő tudású gyűjtő Kaposvárt az 1950 évek elejére közismert lepkészeti centrummá tette. Ebben különösen Karvajszky Istvánnnak, Pazsiczky Sándornak és Nattán Miklósnak volt meghatározó szerepe. Magángyűjteményeik ma hazai természettudományi múzeumaink (Budapest, Pécs) féltett kincse.

A Somogy megyei Múzeum első természettudományi gyűjteményét az 1950-es években dr. Marián Miklós alakította ki, de sajnos ez a- főként herpetológiai (hüllő, kétéltű)- gyűjtemény ma már nem található meg az intézményben. Ezért a szakág munkáját és gyűjteményét 1980-tól teljesen újra kellett szervezni.

Ennek eredményeképpen ma több kisebb gyűjteményi egységgel rendelkezünk. A geológiai gyűjteményünkben kb. 400 db kőzetet, ásványt és ősmaradványt őrzünk, amelyből önálló kiállítás a Marcali Helytörténeti Múzeumban volt látható.

A természettudományi gyűjtemény legnagyobb részét növénytani és állattani anyagok teszik ki. A herbáriumban Somogy megyét reprezentáló kb. 4200 lap haraszt és virágos növény található.

Több állatcsoportban őrzünk - elsősorban a helyi faunát bemutató - anyagokat. A puhatestű állatok (Mollusca) gyűjteménye Tolna és Somogy megyéből származik és mintegy 25 ezer példányból áll.

A rovarok számos csoportjában rendelkezünk kisebb, a regionális faunát bemutató anyaggal, pl.: szitakötők (Odonata) 600 db, hártyásszárnyúak (Hymenoptera) 25 000 db, kétszárnyúak (Diptera) 10 000 db, bogarak (Coleoptera) 15 000 db. A leggazdagabb rovargyűjteményeink a lepkék és recésszárnyú alkatúak gyűjteménye. A lepkék (Lepidoptera) száma  45 000 db, ezek Kárpát-medencei lelőhelyekről származnak. A recésszárnyú-alkatú (Neuropterida) gyűjteményben kb. 100 ezer példányt őrzünk a Kárpát-medencéből és a Föld számos országából.

A gerinces állatok (Vertebrata) gyűjteménye darabszámát tekintve a többihez képest nem jelentős, mintegy 500 db. Ezek nagyobb része madár, kisebb része kétéltű, hüllő, hal és emlős. Ezt a gyűjteményt vásárlással és saját preparálással gyarapítjuk. A halak és kétéltűek főként kiállítási célú bemutatására egy - külföldön ismertebb - módszert, öntési technikát (hazai anyagokra adaptálva) alkalmazunk. Az így készült állatok nem érzékenyek a kiállítóhelyek hőmérsékletének és páratartalmának lényeges változására.

A gyűjteményi anyagok nem látogathatók, de előzetes bejelentkezés esetén, kutatási céllal megtekinthetők. Gazdag gyűjteményi anyagainkból Kaposvárott állandó természettudományi kiállítást készítettünk és több időszaki kiállításon mutattuk be azaokat.

Gyűjteményeink napjainkban nagyon intenzíven fejlődnek, amelyet elsősorban a külső intézmények által finanszírozott különféle kutatóprogramok tesznek lehetővé.

Tudományos kutatásokat botanikai, növénytársulástani, vegetációtérképezési, valamint rovartani (Neuropterida, Lepidoptera) témákban végzünk, alkalmazott kutatásokat természetvédelemmel kapcsolatos témákban folytatunk. Természeti környezetünk rohamosan pusztul, s égető szükség van arra, hogy a meglévő értékeket feltérképezzük. A területileg illetékes természetvédelmi hatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából számos védett terület növény- és állatvilágát tártuk fel.

Ma a kutatók azt tartják, hogy a rovarok Földünk legsikeresebb élőlényei, mivel fajszámuk több milliós nagyságrendű, hazánkban is több, mint 40 ezer faj él. Minden életteret meghódítottak. A múzeumban folyó kutatómunka során adatokat gyűjtünk elsősorban a lepkék és recésszárnyú rovarok Somogy megyei elterjedéséről. Ezek az élőlények minőségi és mennyiségi viszonyaiknál fogva jól jellemzik a különböző területeket, domb- és síkvidékeket, ugyanúgy, mint a száraz és nedves élőhelyeket.

Kutatómunkánk során eddig elsősorban természetvédelmi területek vizsgálatára került sor, így felmértük a Barcsi Borókás, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet növény- és rovarvilágát. Jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területének biomonitoring vizsgálatán dolgozunk. Akik érdeklődnek vizsgálati eredményeink iránt, kiadványainkból részletes információt kaphatnak (Somogyi Múzeumok Közleményei, Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága, A Barcsi Borókás élővilága I.-IV. A Dráva-mente állatvilága, Natura Somogyiensis).