Somogy megye a Dunántúl legnagyobb megyéje, a Balatontól délre helyezkedik el. Területe: 6036 km2, földrajzilag a Dunántúli-dombsághoz tartozik. Állandó népessége 1998-ban 345 279 fő volt; átlagos népsűrűsége: 56 fő/km2. Természetes határai nyugaton a Zalai-dombvidék, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva. A somogyi táj a Dunántúli-dombság színes, változatos tájegyütteseinek keveréke. A domborzat, az éghajlat, a vízrajz stb. az átmenetet teremtő, elkülönítő és közvetítő hatása a középtájak és szomszédságuk között egyaránt megfigyelhető. A megye északkeleti része, Külső-Somogy lösszel fedett dombság. Itt északnyugat-délkeleti és erre merőleges völgyszerkezeti rendszer alakult ki. Itt található a megye legmagasabb pontja is, a Gyúgy-hát (311 m). A megye nyugati részén, a Balatontól egészen a Drávaig, Belső-Somogy homokos síksága húzódik, melyből csak a lösszel fedett Marcali-hát emelkedik ki. A megye keleti területén, a Kapos folyótól D-re a Zselici dombvidéket találjuk, melynek lankás hátai szinte egybeolvadnak a Mecsekkel. E tájhoz tartozik még a Balaton medencéje is, melynek nagy részét a tó foglalja el, míg máshol kiterjedt mocsár- és lápvilág (Kis-Balaton) jellemzi ezt a középtájat.

Az átmenetiség az éghajlati viszonyokban is megmutatkozik. A szomszéd tájakhoz képest kiegyenlítettebb, viszonylag nedves, szubatlanti-szubmediterrán éghajlati jellegű terület, ahol a kelet-európai kontinentális hatás már elmosódottabban érvényesül. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga: 10-10,5 oC. Az évi csapadékösszege: 600-800 mm, mennyisége DNY-ÉK irányban csökken. A megye területét az aprólékosan tagolt felszín, a fejlett völgyhálózat és a nedves éghajlat miatt számtalan nagy és apró vízfolyás, tó, láp teszi felszíni vizekben gazdag vidékké. Itt található hazánk harmadik legnagyobb folyója, a Dráva, és Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton is. A lápok között a leghíresebb a Baláta-tó. Változatos a talajtakaró, túlnyomóan a barna erdőtalajok az uralkodóak. Állatföldrajzilag az Illyricum faunakörzethez, növényföldrajzilag a Praeillyricum flóratartományhoz sorolják.