Kaposvári állandó ásványkiállítás
Benkő Géza magánkiállítása (Kaposvár Rippl-Rónai utca)
 |
Kaposváron,
a Rippl-Rónai u. 24. sz. alatt 1998.
március 30-án, a Kaposvári Tavaszi Fesztivál
zárónapján állandó ásványkiállítás nyílt.
Jelenleg ez az első és egyetlen földtani témájú
magán bemutató hely az országban, melynél a
befogadó épület kizárólag e célra tervezték és
építék.
A kiállítás célja, hogy ásványokban és földtani képződményekben nem bővelkedő régió közepén az ásványok világában járatlant a "természet harmadik országával" megismertesse, sőt velük megkedveltesse azt. A kiállításnak szintén célja, hogy a természet- és környezetvédelem sürgősségét hangsúlyozza, s a műemlékekben, s egyéb látnivalókban nem dúskáló Kaposváron a hazai és külföldi idegenforgalom újabb támpontjává lehessen. |
A kiállítás a jelenlegi és történelmi Magyarország fontosabb bányahelyeinek jellemző ásványait, ásványtársulásait mutatja be az érdeklődőknek, elhelyezve azt - összehasonlításképp - a világ "ásványtermésének" keretébe.
 |
 |
Az I. emeleti állandó kiállítást 11 nagyméretű vitrinszekrény, 3 nagy üvegvitrin, és 5 falifülke szolgálja, valamennyi saját halogén világítással. Mindegyik szekrényben vannak kabinet méretű, vagy látványos, a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, és a gyűjtők, sőt szakemberek figyelmét is felkeltő ritka, vagy különleges megjelenésű, illetve esztétikai értékű darabok. A több ezres magángyűjteménynek jelenleg 820, többnyire fennőtt kristályos ásványa látható itt. Közülük említésre méltóak a tatabányai mellitek, a sárospataki cinnabarit, a mátraszentimrei szfalerit, a nagylápafői greenockit, a recski halotrichit, tetraedrit, a gyöngyösoroszi cölesztin, fluoritok, ritka nagy kristályú antimonitok és ikerkristályos szfaleritek (="wurtzitok"), az erdőbényei ritka ametiszt és szaponitok, és a pompás rudabányai termésrezek (tömör, ágas-bogas, vázkristályos, dendrites), malachitok, kupritok, azuritok és goethitek.
 |
A történelmi Magyarország
bányahelyeinek ásványai közül a kisbányai antimonitok,
a fekete és fekete-fehér kalcitok, a bornit,
a valódi, még át nem
alakult pirrhonitok, nagy rozettás semseytek,
az igen ritka fizélyit, a finom tűs jamesonitok,
Kapnikbánya jól fejlett kvarcai, rózsaszínű
rodokrozitjai és mangántartalmú kalcitjai,
csillogó kristálylapú tetraedritjei és
színes fluoritjai, a felsőbányai baritok szín- és
alakbeli változatai, a legendás antimonitok, a
ritka szferosziderit, prazen, auripigment
és realgár, az igen ritka és kapitális wolframitok
és scheelitek, a nem régen megjelent kvarc változatai, s a gyűjteményekben igen ritkán fellelhető voltait (?="monsmedit") emelkednek ki. Külön kis gyűjteményrész a történeti ásványoké, az ásványvilág "antikjaié" (kb. száz éve történt gyűjtés néha kalandos utat járt példányai), kevés kivétellel az eredeti lelőhely cédulával és az erdélyi típuslelőhelyről (a világon a legelső lelőhely, ahol a szóbanforgó fajt megtalálták, s ahonnan először leírták) származóak. Ilyen a nem túl ritka rodokrozit, és az igen ritka arany-ezüst telluridok. Összehasonlításképp az ásványgyűjtés világának régi nagy "sztárjai" tekinthetők még meg: elmwoodi fluorit, hot-springsi füstkvarc, pakisztáni akvamarin és topáz, marokkói vanadinit és azurit, ausztrál hajnalpiros krokoit, tsumebi dioptáz, zairei kuprit és cseppköves malachit, habachtali smaragd, zillertali és ötztali almandin. |
Közöttük a közelmúlt világújdonságai, mint például a dalnyegorszki ilvait és fluoritok, a kazahföldi dioptáz, az uráli füstkvarcok, smaragdok és kék topáz, sludjankai apatit, jakutiai kassziterit, poonai cavansit, valamint a legújabb világújdonságok, mint például a zölden ragyogó pakisztáni epidot, és a kínai igen szép antimonit, scheelit és fluorit láthatóak.
Tudománytörténeti jelentőségű a Fizély Sándor felsőbányai bányafőmérnök által 1913-ban ajándékozott faragott festett láda Felsőbánya látképével, 101 általa gyűjtött ásvánnyal, saját kezűleg írt lajstromával és aláírásával, köztük azzal a saját gyűjtésű fizélyittel (a kisbányai Makávé-telérből), az új magyar ritka ezüstásvánnyal, melyet ő fedezett fel, s ezért róla nevezték el ugyanezen év június 13-án az MTA rendes, nyilvános ülésén.
A jövőben a galérián időszaki kiállítások lesznek változatos földtani, ásványtani témakörökben (pl. magyarországi és külföldi csiszolatok, őslénytani stb.) saját és vendég kiállítók anyagából. Ízelítőül a jelenlegi kiállításban is láthatók már zairei malachit csiszolatok, illetve kövületek: magyarországi miocén levéllenyomat, faopálok és a góbi sivatagból származó Hypsolophodon (Dinoszaurusz) tojás.
Nyitvatartás:
Hétfőtől-Péntekig és Vasárnap: 14-18 ó.
Szombaton: Zárva
Tel.:82/320-591
Dr. Benkő Géza
a gyűjtemény tulajdonosa