<<<vissza

Kaposvári állandó ásványkiállítás

Benkő Géza magánkiállítása (Kaposvár Rippl-Rónai utca)

A kiállítás weboldala erre a linkre kattintva elérhető!

benkő3.jpg (35124 bytes) Kaposváron, a Rippl-Rónai u. 24. sz. alatt 1998. március 30-án, a Kaposvári Tavaszi Fesztivál zárónapján állandó ásványkiállítás nyílt. Jelenleg ez az első és egyetlen földtani témájú magán bemutató hely az országban, melynél a befogadó épület kizárólag e célra tervezték és építék.

A kiállítás célja, hogy ásványokban és földtani képződményekben nem bővelkedő régió közepén az ásványok világában járatlant a "természet harmadik országával" megismertesse, sőt velük megkedveltesse azt. A kiállításnak szintén célja, hogy a természet- és környezetvédelem sürgősségét hangsúlyozza, s a műemlékekben, s egyéb látnivalókban nem dúskáló Kaposváron a hazai és külföldi idegenforgalom újabb támpontjává lehessen.

A kiállítás a jelenlegi és történelmi Magyarország fontosabb bányahelyeinek jellemző ásványait, ásványtársulásait mutatja be az érdeklődőknek, elhelyezve azt - összehasonlításképp - a világ "ásványtermésének" keretébe.

benkő2.jpg (19925 bytes) benkő1.jpg (33074 bytes)

Az I. emeleti állandó kiállítást 11 nagyméretű vitrinszekrény, 3 nagy üvegvitrin, és 5 falifülke szolgálja, valamennyi saját halogén világítással. Mindegyik szekrényben vannak kabinet méretű, vagy látványos, a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, és a gyűjtők, sőt szakemberek figyelmét is felkeltő ritka, vagy különleges megjelenésű, illetve esztétikai értékű darabok. A több ezres magángyűjteménynek jelenleg 820, többnyire fennőtt kristályos ásványa látható itt. Közülük említésre méltóak a tatabányai mellitek, a sárospataki cinnabarit, a mátraszentimrei szfalerit, a nagylápafői greenockit, a recski halotrichit, tetraedrit, a gyöngyösoroszi cölesztin, fluoritok, ritka nagy kristályú antimonitok és ikerkristályos szfaleritek (="wurtzitok"), az erdőbényei ritka ametiszt és szaponitok, és a pompás rudabányai termésrezek (tömör, ágas-bogas, vázkristályos, dendrites), malachitok, kupritok, azuritok és goethitek.

  A történelmi Magyarország bányahelyeinek ásványai közül a kisbányai antimonitok, a fekete és fekete-fehér kalcitok, a bornit, a valódi, még át nem alakult pirrhonitok, nagy rozettás semseytek, az igen ritka fizélyit, a finom tűs jamesonitok, Kapnikbánya jól fejlett kvarcai, rózsaszínű rodokrozitjai és mangántartalmú kalcitjai, csillogó kristálylapú tetraedritjei és színes fluoritjai, a felsőbányai baritok szín- és alakbeli változatai, a legendás antimonitok, a ritka szferosziderit, prazen, auripigment és realgár, az igen ritka és kapitális wolframitok és scheelitek, a nem régen megjelent kvarc változatai, s a gyűjteményekben igen ritkán fellelhető voltait (?="monsmedit") emelkednek ki.
Külön kis gyűjteményrész a történeti ásványoké, az ásványvilág "antikjaié" (kb. száz éve történt gyűjtés néha kalandos utat járt példányai), kevés kivétellel az eredeti lelőhely cédulával és az erdélyi típuslelőhelyről (a világon a legelső lelőhely, ahol a szóbanforgó fajt megtalálták, s ahonnan először leírták) származóak. Ilyen a nem túl ritka rodokrozit, és az igen ritka arany-ezüst telluridok.
Összehasonlításképp az ásványgyűjtés világának régi nagy "sztárjai" tekinthetők még meg: elmwoodi fluorit, hot-springsi füstkvarc, pakisztáni akvamarin és topáz, marokkói vanadinit és azurit, ausztrál hajnalpiros krokoit, tsumebi dioptáz, zairei kuprit és cseppköves malachit, habachtali smaragd, zillertali és ötztali almandin.

Közöttük a közelmúlt világújdonságai, mint például a dalnyegorszki ilvait és fluoritok, a kazahföldi dioptáz, az uráli füstkvarcok, smaragdok és kék topáz, sludjankai apatit, jakutiai kassziterit, poonai cavansit, valamint a legújabb világújdonságok, mint például a zölden ragyogó pakisztáni epidot, és a kínai igen szép antimonit, scheelit és fluorit láthatóak.

Tudománytörténeti jelentőségű a Fizély Sándor felsőbányai bányafőmérnök által 1913-ban ajándékozott faragott festett láda Felsőbánya látképével, 101 általa gyűjtött ásvánnyal, saját kezűleg írt lajstromával és aláírásával, köztük azzal a saját gyűjtésű fizélyittel (a kisbányai Makávé-telérből), az új magyar ritka ezüstásvánnyal, melyet ő fedezett fel, s ezért róla nevezték el ugyanezen év június 13-án az MTA rendes, nyilvános ülésén.

A jövőben a galérián időszaki kiállítások lesznek változatos földtani, ásványtani témakörökben (pl. magyarországi és külföldi csiszolatok, őslénytani stb.) saját és vendég kiállítók anyagából. Ízelítőül a jelenlegi kiállításban is láthatók már zairei malachit csiszolatok, illetve kövületek: magyarországi miocén levéllenyomat, faopálok és a góbi sivatagból származó Hypsolophodon (Dinoszaurusz) tojás.

 

Dr. Benkő Géza       
a gyűjtemény tulajdonosa