Fejezetek Somogy néprajzából

A 19.század végi adatok szerint Somogy 308 helységéből 273 magyarok által lakott, 21-ben német, 14-ben pedig horvát nemzetiségű lakosság élt többségben. Somogy népének megélhetését elsősorban a földművelés és az állattartás biztosította. Emellett jelentős volt egyes területeken a gyűjtögetés, vadászat, halászat is. A megye területének jelentős részét erdő borította, amely épületek, bútorok, használati eszközök alapanyagául szolgált, de legelő területet is biztosított az uradalmak és a jobbágyok állatai számára. A népi kultúra továbbélését a századfordulón elősegítette a megye kismérvű iparosodottsága, a városi fejlődés alacsony foka, az úthálózat viszonylag rossz állapota. Kiállításunk a közel 100 év óta folyamatosan gyarapodó néprajzi gyűjteményből a somogyi nép díszítőművészetének jellemző területeit tárja az érdeklődők elé. Az első teremben a pásztorok használati eszközeivel, ünnepi viseletével, faragóművészetük legmívesebb darabjaival ismerkedhetnek meg a látogatók. A második terem a parasztoknak, pásztoroknak dolgozó ruhakészítő iparosok munkáiból ad válogatást. A kiállítás legnagyobb termében a vallási és etnikai különbségeket is megjelenítő népviseleteknek, lakástextileknek ad teret, a házilag és falusi specialisták által készített darabokon keresztül. Itt az ünnepi viselet együttesek közül bemutatásra került a csurgónagymartoni, a törökkoppányi, a karádi, a szennai, a lakócsai és a szuloki. A negyedik teremben a halottas textíliák és a gyászviselet színeinek változása követhető nyomon.